Nagy melegben hihetetlen jól tud esni egy kiváló jegeskávé. Emlékszem, mennyire felüdített Ausztriában, egy bringatúra alkalmával. Ott a klasszikus bécsi változatot szolgálták fel, magas átlátszó pohárban: két gombóc vaníliafagylalt, rácsapolva egy presszókávé. Mellette pedig vaníliás nápolyi lapocskák, amivel kanalazgattam ki a fagyit a pohárból.
Covim szemes kávékat bemutató sorozatomban szépen lépkedünk felfelé a ranglétrán. Jelen cikkben szereplő kávéjuk egy 75% arabica, 25% robusta keverék. Ez pont az a kategória, ahol a 25% robusta miatt még relatív könnyű jót csapolni, mert nem annyira hőigényes a kávé, de a magas arabica tartalom miatt már megjelenhetnek érdekesebb ízek is, nem csak a […]
Második a listámon az Orocrema. Nem feltétlen minőségi sorrendben írom össze a termékeket, mert annak ellenére, hogy ez egy nagyon robusztás kávé (egészen konkrétan 100%), senkinek ne legyenek előítéletei, nagyon finom.
No. Újra itt. Végre. Nem mostanában volt írás a blogon, a munkahelyem Németországba küldött egy időre és ott laptop nélkül meg voltam lőve. Ugyanakkor meg kell mondani, hogy kint nem éppen egyszerű tisztességes Ristretto-hoz jutni.
Szivárog? Szökik a nyomás? Későn nyit ki a Brikka túlnyomás szelepe? Talán van megoldás, legalábbis sokat javíthatunk rajta.
Megtaláltam „A” kávézót Debrecenben. Debreceni kirándulásom okán egy ideje már nem jutottam megfelelő feketéhez, jelentkeztek is az elvonás első tünetei, ami leginkább abban mutatkozott meg, hogy igen motivált lettem egy megfelelő kávézó megtalálásában,
Ennek a bejegyzésnek most a világon semmi köze nem lesz a kávékultúrához. A kávézást is éppen csak érinti. Csupán egy aranyos és szórakoztató kis írás, ami nagyon szerethető. Mai kávészünetben ideális olvasmány lesz 🙂
Ismét egy török kávés írás. Leközlöm, aztán leakadok a témáról, ígérem. De ezt még had tegyem közkinccsé, mert Zirig Árpád írása annyira, de annyira betalált. Megasztáros kifejezéssel élve: átjött. De nagyon.
