A Mokasol egyike azon pörkölő cégeknek, akiknek termékei rendszeresen megfordulnak nálam. Ezt azzal sikerült elérniük, hogy konstans kiváló minőséget nyújtanak és kávéik illeszkednek ízlésemhez. Nehéz feledni pl. a Gran-Bar édességét, ami miatt felkerült a kedvenceim listájára. Ugyanakkor a keverékek mellett széles választékot kínálnak ún. single-origin (területszelektált) kávékból is. Lásd katalógus:
Miért kell nekem a területszelektálás?
Székely Péter barátommal időnként kávégépekről, kávégép-felújításokról, kávékról és sok egyéb kávés témáról szoktunk beszélgetni és az egyik ilyen beszélgetés alkalmával tértünk ki erre a témakörre. Hajlamos vagyok elfogadni a nézőpontját, miszerint ha csak keverékeket fogyasztok az olyasmi, mintha borból csak cuvée-t innék és soha nem próbálnám az egyes fajtákat (Cabernet Savignon, Kékfrankos stb.) külön-külön. “Klick”, azonnal beugrott a felismerés: márpedig én borból pont, hogy nem a cuvée-ket szeretem. Szóval ez egy érdekes párhuzam és ameddig az ember nem próbálja, nem tudhatja, ugye. A boros párhuzam elvén könnyedén igaz lehet ugyanez a kávékra is. Persze fogyasztottam én már területszelektált kávét, no de eleget? Annyit semmiképpen, hogy az egyes régiók kávéit felismerjem, vagy akár személyes preferenciát felállítsak. Pedig látok ebben a gondolatmenetben fantáziát, ezért úgy döntöttem elindulok ezen az úton, meglátjuk hová vezet. (Megjegyzés: valójában ez a gondolatmenet kicsit sántít. Inkább olyan párhuzamot lehetne húzni, hogy összeöntöm a villányi, szekszárdi Caberne Savignon-t az ausztrállal és egy kis kaliforniaival és azt kóstolnám. Ezzel elveszteném az ital területspecifikus jellemzőit, ami pedig annyira jó bennük.)
Honduras-ról röviden
Biztosan eljön majd az a nap -meg is fogok lepődni- amikor egy rendezett történelmi háttérrel rendelkező, kávétermelő országgal fogok találkozni. De egyelőre nem jött el, mert Honduras sem éppen ilyen. “Alig több mint másfél évszázados történelme során 140 véres, illetve vértelen puccsot élt át az ország, az alkotmányát tizenötször fogalmazták újra.” (Forrás: Wikipédia.) Ami minket (kávéfogyasztókat) jobban érdekel az az a tény, hogy területének szinte egésze ideális a kávétermesztés szempontjából. Trópusi éghajlat, 25 fokos középhőmérséklet (ezzel kiegyeznék itthon is) és a terület 9/10-ét a Közép-amerikai Kordillerák hegységei borítják. És hogy tudnak-e kávét termeszteni? Bizony tudnak, de még mennyire (forrás: honduras.com):
- A kávé Honduras első számú exportcikke.
- Termelés mennyisége szempontjából harmadikak a sorban a latin-amerikai országok között (Brazília és Kolumbia után).
- 2015-16-ban rekord mennyiséget termeltek: 6,1 millió zsák. (Az ország népessége ~8 millió fő.)
Ami a legjobb az egészben, hogy a termelés túlnyomó részét kistermelők adják. Ergo igen nagy a változatosság a kávéikban és a minőségben is mindenki a legjobbra törekszik.
Még egy érdekesség: Honduras-ban törvény tiltja a robuszta termelést.
Mokasol Honduras, Santa Barbara
Mokasol kávék beszerzési forrása itthon a kavegourmet.hu, de a kávé, amit ehhez a teszthez hoztam egyenesen Olaszországból, a Mokasol-tól érkezett. A pörkölés annyira friss volt, hogy picit még pihentetnem is kellett a kávét, mert csapoláskor volt egy kis pezsgő érzés a nyelvemen.
A csomagolásra a Mokasol-nál egy nagyon egyszerű, fekete zacskót használnak, ahogy már láthattátok a Guatemala esetében. Ez nincs túlbonyolítva, egy egyszerű, de visszazárható egyen-zacskó, amire egy címkét ragasztanak.
A címke példásan informatív. Pörkölés dátuma, származási terület, arabika fajták, feldolgozási eljárás, ízjegyek:
A kiszerelés 250g, ami az igényes otthoni felhasználás szempontjából ideális (és talán pont ez a Mokasol megcélzott közönsége ezzel a kategóriával).
Mokasol Honduras csapolás
A csapolást (nálam) teljesen standard körülmények között végeztem, ami:
- 14-16g őrlemény,
- 92 fokos víz,
- 25 másodperces lefolyás,
- dupla ristretto.
A csapolásról és crema-ról készült fotók:
Amint látható, szép sötét színekkel indul és a lefolyás végig kordában marad. Nem gyorsul jelentősen, nem “rángatózik”, és nem is világosodik ki túlságosan. Szépen és könnyen csapolható.
A crema szerkezete, vastagsága, mintázata kiváló. Összességében szerintem abszolút rendben van. (Aki régebb óta kávézik, biztosan felismerte már, hogy egy friss pörkölésű kávéból, mennyivel könnyebben lehet jót csapolni. Teljesen máshogy folyik le az ital, sokkal hibatűrőbb a folyamat.)
Kóstolás és ajánló
A kávé testességét “csak” jóra értékelem, viszont komplexitása nagyszerű. Alapvetően csoki-domináns, a háttérben megbújó égetett karamell és mandula ízjegyekkel, nagyon óvatosan fahéjjal meglegyintve. A gyümölcsösségét a pörkölés foka elnyomja (éppen csak észrevehető). De nem is biztos, hogy előtérbe kell hozni, mert mást talán veszítenénk vele, esetleg borulna az égetett karamell-mandula egyenlete. Savasságát kifejezetten visszafogottnak tartottam, ezért nagyon jól esett reggelente fogyasztani ezt a kávét. Édessége közepes, tehát nem kiemelkedően édes, mint a Gran-Bar volt. Magam részéről nagyon elégedett voltam ezzel a Mokasol kávéval és sajnos szomorúan tapasztaltam, milyen gyorsan fogyott el. Kicsit várom is, mikor bontom fel a következő single-origin kávéjukat, azt hiszem rákaptam erre a dologra…