OPV – tényleg szükséges 9 bar-ra állítani?

Az INEI (Instituto Nazionale Espresso Italiano) ajánlása alapján elterjedt nézet az, hogy az OPV-t 9 bar körülire illik beállítani egy presszógépen. Ezért eleve ajánlott olyan gépet venni, ahol ennek lehetősége megvan (pl Gaggia Classic, vagy Rancilio Silvia). Így szoktuk meg, mindenki ezt mondja (én is) és nem is vitatkozunk vele. De valóban szükséges ez?

Erről a témakörről már posztoltam korábban, ahol az OPV működési elvét már leírtam, ITT olvasható.

Sokat bosszankodtam és értetlenkedtem eddig azon, hogy a gyártók miért nem figyelnek erre? Miért van, hogy az OPV csak 12-13 bar körül nyit? Itt igényes és drága gépekről beszélünk és az olaszok találták ki ezeket az értékeket, erre pont az ő gépeik hányak fittyet ezekre az ajánlásokra (tisztelet a kivételnek)? De a cikket elolvasva meglátjátok, hogy eléggé összetett ez a kérdés és nem is olyan egyszerű a válasz. Ma már nem vagyok olyan biztos abban, hogy MINDEN háztartási presszógép OPV-jét 9 bar-ra kell állítani.

 

INEI

Az INEI honlapjáról letöltött legfontosabb paraméterek. Forrás: http://www.espressoitaliano.org/en/

 

Miért javasolja az INEI a 9 bar-os beállítást

Azon kívül, hogy nem kívánt irányba módosíthatja a kávé ízét, a nagyobb nyomásnak van egy veszélye: könnyebben csatornásodik a kávé, ami rosszat tesz a kioldódásnak. A víz nem talál megfelelő utat a kávépogácsán keresztül és ez csatornákat hoz létre, amik ha kialakulnak, a víz nagy része ott távozik és nem oldódik ki minden, amit szeretnénk. Ettől még lehet finom a végeredmény, de mégis marad benne olyan potenciál, ami talán mégjobb italt eredményezhetett volna a csészénkben. Ennek elkerülésére fontos a kiváló daráló és a helyes tamperelési technika is, mert minden hibát jobban megtorol egy 12 bar-os beállítás, könnyebb elrontani a csapolást. 9 bar-on ennek esélye nagy mértékben csökken. A kávézók számára, ahol gyakran sietni kell, nem lehet annyit “pepecselni”, mint otthon, ennek nagy jelentősége van.

 

Tervezésbeli eltérések

A jó kávé készítéséhez kiemelten fontos a gép hőstabilitása, hogy a kávéőrleményen átfolyó víz közel azonos hőmérsékletű legyen a csapolás során. (Megjegyzés: pont ezért van szükségünk egy modern gépben PID-re, ami stabilabban tartja a hőmérsékletet a csapolás alatt. Nem véletlen, hogy egyre többen szereltetnek a gépükbe ilyen egységet.) Hogy jön ez ide?

Azoknál a presszógépeknél, amiket eddig javítottam, többféle megoldással találkoztam. Volt, ahol az OPV a pumpa és a bojler között található, de volt több olyan is, ahol csak a bojler után, néha a gőzcsappal egybeépítve oldották meg. Ez utóbbiak szerintem problémásak a hőstabilitást illetően. Ha egy ilyen gépnél az OPV-t beállítom 9 bar-ra, az elkerülő ágon- sokkal erősebb sugárban folyik vissza a víz a tartályba. A kávé készítése alatt nagyságrendekkel több víz folyik át a bojleren, mintha 12 bar-on hagytam volna. Márpedig nagyon nem mindegy, hogy mennyi hideg víz kerül a bojlerbe csapoláskor. Megfigyeltem, hogy a két beállítás között (9 és 12 bar) jelentős különbség mutatkozik abban, mikor kapcsol be a fűtés. 9 bar esetén már a csapolás 1/3-ánál! A csapolás felénél már olyan szőkülést mutat a kávé, hogy legszívesebben lekapcsolnám.  Ha 12 bar-ra állítom ezeket a gépeket, akkor csak pár csepp folyik ki az OPV-n vissza a tartályba, a csapolás legvégén kapcsol csak be a fűtés, és a szőkülés mértéke is jelentősen kisebb. Egyértelműen és teljesen logikusan ezeknél a gépeknél a 9 bar-os beállítás esetén a vízhőmérséklet nagyobb mértékben ingadozik, mint 12 bar-nál és ez az ingadozás oly mértékű, ami tönkreteszi a csapolást. Az ital annyival testesebb és intenzívebb 12 bar-on, mintha egy sokkal komolyabb géppel készült volna. Nagyon sokat számít. De persze ez nem minden gépre igaz, csak azokra, ahol az OPV-t a gőzcsappal közös házba tervezték.

Érdemes ebből a szempontból megfigyelni és értelmezni a következő bojler és OPV megoldásokat. Mutatok több  változatot is:

isomac giada opv

Az Isomac Giada OPV megoldása. A magenta színű vonalon keresztül jut a víz a bojlerbe, a teljes mennyiség átfolyik a bojleren, majd a felesleg a sárgával jelölt OPV-n és csövön távozik vissza a víztartályba. Ennél a megoldásnál egyértelműen előnytelen lenne a 9 bar, mert nagyon sok víz folyik keresztül a bojleren és ennek egy része feleslegként távozik. A Giada-nál egyébként lehetetlen volt lemenni 9 bar-ra, mert nem engedte az OPV csavarja. Szerintem ez nem véletlen.

 

euromax opv

Ugyanez az út az Euromax President esetén. A magenta színű vonalon jut a víz a bojlerbe, a sárgán keresztül távozik a felesleg. Az OPV közvetlen a pumpa után található, így a felesleg azonnal, még a bojlerbe kerülés ELŐTT távozik. Ennél a gépnél akár érdemes beállítani a 9 bar-t, hisz csak annyi víz jut a bojlerbe, amennyi a kávé készítéshez kell, a felesleg nem okoz hőmérséklet-esést.

rancilio opv

A Rancilio OPV megoldása szintén támogatja a 9 bar-os beállítást. Az OPV még a bojler előtt található. (Magenta jelöli az utat a bojler felé, a sárga pedig az OPV-ből vissza.) Oké, a fotón egy Nancy látható, de a Silvia ugyanilyen megoldással dolgozik. Itt az OPV-t alátétek behelyezésével lehet állítani, ami stabilizálja, nemigen állítódik el. Látható is egy ilyen alátét a fotón.

gaggia opv

A Gaggia-k többféleképpen lehetnek megépítve, de amikkel dolgoztam, mindegyik  jó volt. Az OPV még a bojler előtt található, így ajánlott lehet beállítani 9 bar-ra. (Itt is magenta jelöli az utat a bojler felé, sárga pedig az OPV-ből vissza a víztartályba.)

 

lelit opv

A Lelit gépeknél is jól meg van oldva, mivel a bojler előtt válik ketté, hogy mi jut a bojlerbe és mi távozik vissza a víztartályba. Ismét magentával jelölöm a befelé és sárgával kifelé a víz útját. A nálam található Lelit gépnél ez a lehetőség viszont csak elméleti, mivel a gyár fixálta 12 bar-on, konkrétan beragasztották. Sajnos ez a probléma több fórumon is ovasható, általánosnak tűnik, de ezt sem cáfolni sem megerősíteni nem tudom, mert ez az első Lelit gépem.

A fenti megoldások közül tehát egyedül az Isomac-nál láthattunk egy előnytelenebb verziót, de más gépeken is felfedezhető ugyanez a bojler kombináció, mindössze a Giada fotója volt kéznél…

Az olyan kategóriájú gépszörnyeket, amelyekbe az alábbi fotón látható műanyag csodákat építik be, lehetőség szerint kerülöm:

plastic opv

Na ne. Ilyen az én otthoni gépemben biztosan soha nem lesz.

 

 

9-bar? Esetleg több?

A fentiekben láthattuk példákat arra, hogy szerintem mely esetben lehet egyáltalán értelme a 9 bar-os beállításnak. Ettől függetlenül 10-11 bar-on NEKEM több géppel jobban ízlett a kávé. Intenzívebb ízt, vastagabb crema-t, jobb testességet értem el 10-11 bar-on. Most akkor mi a franc van? Jön gyári állapotban 12-14 bar-os beállítással egy gép, aminek az OPV-jét beállítom 9 bar-ra és rosszabb lesz a kávém? Van ennek értelme? INEI ide, vagy oda, nem azt szeretném elérni ezzel a modifikációval, hogy rosszabb legyen a kávém. Persze ez ízlés dolga, nem biztos, hogy mindenki finomabbnak tartotta volna így, de egy olyan beállítást, ami nekem kevésbé ízlik, nehezen tudok képviselni. Érdemes egy kicsit olvasgatni erről az interneten, mert vannak érdekes cikkek és koránt sincs kialakult konszenzus, melyik beállítás a megfelelő (most háztartási presszógépekről beszélünk). Egyesek szerint az INEI 9 bar-os beállítása inkább a kávézók számára lett kitalálva és egy vendéglátóipari presszógépben nem ugyanazt a pumpa-technológiát használják, mint a háztartásokban. Vendéglátós gépbekbe nem vibrációs, hanem rotációs pumpát építenek, amiben egy “picit” nagyobb kakaó van. A kis ULKA vibrációs pumpánknak az otthoni masinánkban egyszerűen nagyobb nyomásra van szüksége ahhoz, hogy hasonló hatékonysággal működjön.

 

A fotó két pumpa látható. A nagyobbik (szürke) egy rotációs presszógép pumpa. Ilyet és hasonlókat használnak vendéglátói gépekben. Ott előtte az a kis fekete bigyó pedig egy vibrációs ULKA pumpa, amilyen az otthoni gépezetekben található. Nem egy és ugyanaz a kategória és szerintem könnyen belátható - akár a működési elv részletes kitárgyalása nélkül is - hogy egy ULKA nem ugyanolyan nyomásprofillal dolgozik.

A fotón két pumpa látható. A nagyobbik (szürke) egy rotációs presszógép pumpa. Ilyet és hasonlókat használnak vendéglátóipari gépekben. Ott előtte az a kis fekete bigyó pedig egy vibrációs ULKA pumpa, amilyen az otthoni gépezetekben található. Nem egy és ugyanaz a kategória és szerintem könnyen belátható – akár a működési elv részletes kitárgyalása nélkül is – hogy egy ULKA nem ugyanolyan nyomásprofillal dolgozik.

 

A fenti feltevésemet alátámasztandó, az alábbi videót szeretném bemutatni, amit egy olasz presszógép gyárban vettek fel. A video megértéséhez egy kis idegen nyelvismeretre is szükség van. Alapvetően német nyelvű, de a szervizmérnök angol nyelven osztja meg véleményét. Szerinte az otthoni presszógépek esetében egy ULKA pumpánál a 11 bar körüli érték adja a legjobb eredményt.

 

 

Egyébként a kétség a fenti videótól függetlenül is bennem van, hogy tényleg kell-e egyáltalán állítani az OPV-t. Ugyanakkor saját korábbi gépeim között volt egy, a Rancilio Audrey, aminél egyértelműen előnyösebb volt a 9 bar-os beállítás. A módosítás előtt sokszor elrontottam vele a csapolást, mert állandóan csatornásodott a kávé. Szépen lassan indult el az ital, aztán egyszer csak hirtelen, szinte robbanásszerűen elkezdett kizubogni a víz a kifolyón, jelentősen megszőkülve. A “naked” karos csapolások katasztrofálisak voltak mind. Amikor ezt a gépet 12-ről visszaállítottam 9 bar-ra, a jelenség megszűnt és jobbnál jobb kávék készültek vele. Most persze mondhatjuk, hogy a tamperelési technikám nem volt jó, vagy az őrlemény minőségevolt elégtelen. Meglehet, persze. Mindenesetre 9 bar-on stabillá váltak a csapolások azzal a tampereléssel és őrleménnyel is. Szóval a fenti szervizmérnök véleményével ez az észrevételem pont ellentétes. Ugyanakkor az Isomac Giada meg 12-14 bar-on működik és tényleg piszok jókat csapoltam vele, ristretto-kat is, egyáltalán nem volt indok, hogy állítsak az OPV-n. Tényleg nem könnyű eldönteni, mi az ajánlott. Ha valakinél ez a hiba (mint nálam az Audrey esetében) szintén jelentkezik, érdemes vállalkozni az OPV beállítására, de ezt leszámítva már kérdéses, egyáltalán nem vagyok biztos benne. Ha a csapolások a magasabb nyomáson (12 bar körül is akár) jók , nem csatornásodik a kávé, “naked” karból nem spriccel össze-vissza, akkor kizárólag többszöri cupping-ot követően merném egyértelműen kijelenteni, hogy egy gépnél előnyös-e ez a beállítás, vagy sem.

 

 

Végszó

Ha érdeklődünk a téma iránt, lehetőség szerint ismerjük meg saját presszógépünk műszaki felépítését, mielőtt 9 bar-ra állítjuk az OPV-t. Ha foggal-körömmel szeretnénk ragaszkodni az INEI ajánlásához, vizsgáljuk meg, hogy azt vajon figyelembe vették-e a saját gépünk tervezésekor. Ezen kívül, ha tehetjük, kóstoljuk meg több beállítással is a gépünk által készített kávét és válasszuk azt, amivel számunkra finomabbat tud készíteni, hisz mégiscsak a célja ennek a hobbinknak: a számunkra minél finomabb kávé elkészítése.

 

 

Frissítés (2016.01.13)

Alább a hozzászólások között érkezett egy kérdés, amire itt szeretnék válaszolni, mert fotót is szeretnék hozzá feltölteni. Miért baj, hogy műanyag egy OPV, hisz azzal is lehet finom kávét készíteni. Meglehet, ez igaz. De tapasztalatból mondom, ha a műanyag OPV-k meghibásodási aránya igen magas, élettartamuk pedig rövid. Lehet szervízbe vinni a készüléket szépen és fizetni, mint a katonatiszt. Minden alkatrész, ami egy kávégép belsejében található, hőterhelésnek van kitéve. Minden nap felmelegszik, majd lehűl. Van, mikor többször is naponta. Ezt nem minden anyag bírja ki, vannak műanyagok, amik rideggé és törékennyé válnak. Az OPV egy olyan alkatrész ráadásul, amit sokszor a vízpumpához csatlakoztatnak, ami egy rezgő szivattyú, szóval rezeg… szép magas frekvencián. Plusz az OPV-ből két cső is távozik, amik szép finoman feszítik mindeközben. Ezt a három tényezőt elég kevés műanyag OPV bírja ki, ha nem 2-3 évben gondolkodunk. Persze a gyártóknak ez az ideális. Olcsó és 2-3 év múlva szinte garantáltan szervízbe viszik a gépet, vagy újat vásárolnak.

De hogy ne csak szavakkal dobálózzak. Decemberben javítottam egy Catler ES 8011-es presszógépet. Egy kedves olvasóm ajánlotta fel ennek lehetőségét. Egy komoly kinézetű, tényleg nagy tudású és drága gépről van szó. Tulajdonosa elmondása szerint “többet volt szervízben, mint otthon”, de most már lejárt a garancia és nem kívánja ismét megjavíttatni, pedig megint szükség lenne rá. A gépet szétszedve azt lehetett látni, hogy a műanyag OPV kettétört. Az a menet, amivel becsatlakozik a pumpába, beletört szépen az ULKA végébe

catler OPV

Az alkatrész abból a szempontból nem olasz szabvány, hogy egy vékony kis vacak tefloncső jön ki belőle, nem olyan könnyű helyettesíteni. Felvettem a kapcsolatot a Catler hazai szervizével. Az alábbi választ kaptam:

“Jelenleg csak bontott, jó állapotú alkatrészel rendelkezünk. Amennyiben megfelel ebben a formában, úgy az ára 4500.- Ft áfával.”

Bontott??? Egyrészt ez azt jelenti, hogy az ilyen gépeket már szét kell bontani, mert nem éri meg megjavítani? Másrészt pont ennél az alkatrésznél, ami így törik nem igazán akartam bontott alkatrészt, hogy két hét múlva megint eltörjön. 4500 Ft? Ez komoly? Egy ilyen műanyag vacakért? Ha 450 Ft lett volna, akkor veszek 5-öt, mert kicserélni amúgy 3 perc. Így inkább maradtam a jól bevált olasz rendszerű alkatrészeknél. Egy kicsit alakítani kellett a gépen hozzá, de a danetti.hu-tól beszereztem egy komoly réz OPV-t és beépítettem a gépbe:

 

catler 8011 opv rebuild

Ez egy OPV kérem szépen, nem egy vacak műanyag. Ezen a ponton ez a gép többet nem megy tönkre. Hozzá tartozik, hogy ez a típus 3000 Ft-ba kerül, vadonat új, a zárókupak alatt egy imbuszkulccsal lehet beállítani a nyomást benne (piszkosul precízen). Ennyit a műanyag OPV-ről.

 

 

 

 

35 hozzászólás

Hozzászólás hozzáadása
  1. Nyugodtan ki lehet ám írni, hogy a műanyag OPV az a Catler/Breville gépekbe van!
    Amúgy azon kívül, hogy műanyag mi a gond vele?

    …mert kávét készíteni egészen jól lehet azzal is! 🙂

    1. Nem csak azokban. Nekem volt már ilyen Krups-om, Szarvasi-m, Martello-m, sőt még Saeco-m is. De a Catlerben is, igen. A kérdésed nyomán kiegészítettem a cikket, a végén megtalálod a választ. Azért ott, mert így fotót is tudok hozzá tenni.

  2. kifejtős választ köszi!
    9010-esre van három év garancia, addig nyugodt vagyok.
    ha utána beszarik meg viszem hozzád! 🙂

    amúgy ahogyan a külföldi fórumokon láttam a legtöbb catler/breville alkatrészei hasonlóak a legalapabb verziótól kezdve a 9010ig.
    gyártják ezeket mindenhol a világon és annyira talán nem hülyék, hogy teljesen bizonytalan megoldásból építik össze a dolgaikat. szerintem.

  3. 2016 decemberében vettem egy Lelit Anna PID-s kávéfőzőt. MIndjárt új korában annyit korszerűsítettem, hogy készíttettem bele egy szabályozható idő automatikát. Két program lehetőséget kértem. Egyik egyes, a másik kettes kávéhoz. A kapcsolót természetesen ki kellett cserélni egy háromállásúra. Minőségi kapcsolót nem volt egyszerű találni, de kis utánjárással sikerült. Az automatikát a csepptálca mögé tudtam berakni. A program egy rövid (2-4 mp ) előáztatással indul. Utána van egy duzzasztási idő, és jön a csapolás. Ezzel a technikával nincs, csatorna, kávé zubogás. Ami miatt nem voltam elégedett, az a kettes és egyes kávé közötti különbség. A kettes kávé kifogástalan, de az egyes kávé nagyon gyatra. A crema nagyon gyatra. A régi delongival ( habosító szelep nélkül ) kiváló egyes kávé készült. Ott a kettes volt beteges. Elég gáz volt ez így, mert nálunk sajnos egyes kávéra van szükség. Csak nejem kávézik, én csak főzni szeretem, mert egy nagyon komplex művelet, ahol mindennek van oka. Ezt szeretem. Elhatároztam, hogy átállítom a nyomást. A Lelitnél ( legalábbis ennél) a szűrő tartó magában nem használható mérésre, mert hátul a peremnél egy biztonsági rést tettek rá, így szűrő nélkül nincs tömítés. Szóval méréshez kell egy nyitott aljú szűrő tartó, és egy vakszűrő, amit erre a célra fel kel áldozni. A vakszűrőre lehet a mérő csonkot felerősíteni…
    A nyomás az én nyomásmérőmön 11,5 bár volt. Nem kis eltökéltséggel nekiláttam az OPV kiszereléséhez. Nem lenne kis feladat, mert még a bojlert is ki kellene bontani, hogy arról az OPV-t le lehessen szerelni. Ha egy csavart beragasztanak – mert, hogy erről ez a hír járja – ahhoz nem kell több , csak lángon megmelegíteni, és a ragasztó
    elenged. Azért beszélek az egészről feltételes módban, mert szerencsére a visszatérő cső lehúzása után azonnal előbukkant egy olyan csavar, amiről egyből látszott, hogy szabályzásra találták ki. Tíz hónap használat után kicsit vízköves volt, de finoman elfordult. Ragasztásnak nyoma sincs. Nem hinném, hogy ez véletlen lenne. A beavatkozást összefoglalva, az egészhez elegendő a fedél leszerelése, és a visszatérő cső lehúzása. Persze a mérő eszköz elengedhetetlen tartozék.
    Ha mégis be lenne ragasztva, nem szükséges kiszerelni, feszegetni. Elégséges a csavar környezetéből a műanyag vezetékeket eltávolítani, és egy kis lángot produkáló eszközzel a csavart megmelegíteni..
    A nyomást 9,5 bárra állítottam. Az eredmény csodás, és persze érdekes. Először azt gondoltam, hogy kevesebb és lazább kávéra lesz szükség. Nem cifrázom. Két sikertelen próbálkozás után kiderült, hogy ugyan azzal a darálással, ugyan annyi kávé kell, mint amennyit a 11,5 bárhoz használtam. Hogy valami jele mégis legyen a nyomás csökkenésnek, ez esetben nélkülöztem a szokásos “vadbarom” tömést, és megelégedtem egy normális tamperolással. Persze a tömés most is kis kúpozással indult. A csodás eredmény alatt azt értem, hogy annyi krém jött a kávéval, amivel most már elégedett lehetek. Remélem a kettes kávé is jó lesz, de az már csak holnap fog kiderülni.

    1. Kedves Sándor. Köszönöm szépen az értékes és részletes hozzászólást a támához. Szívesen olvasnék az előáztatás elektronikáról, amit készített hozzá, akár privátban is (olaszpresszo@gmail.com).

      1. Az elektronikát az igénynek megfelelően Dobi Attila készítette.
        http://www.dobielektronika.hu/termekek.php Az árra pontosan nem emlékeszem, de az ilyen felszereltségű elektronikák 10-12 eFt közötti áron készülnek. Kell hozzá még egy jó minőségű háromállású kapcsoló, pár tűzősarú és néhány kábel. Károlynak küldök majd egy kicsit részletesebb leírást. Itt röviden annyit, hogy az automatika felkínál egy előáztatási idő beállítást, egy pihentetési és egy csapolási időt, külön az egyes és külön a kettes kávéhoz. Az egyes kávénál alkalmazott beállítások: előáztatás 2 mp, pihentetés 11 mp, csapolás 28 mp. A kettes kávéhoz alkalmazott beállítás: előáztatás 3 mp, pihentetés 11 mp, csapolás 30 mp. A csapolási idő nyilván több dolgon múlik, de az áztatás és pihentetés( duzzasztás) ideje ezektől független.
        Az egyes kávéhoz kevesebb, ketteshez több víz kell, hogy a kávé átnedvesedjen. Ezután jön a pihentetés idő, ahol értelemszerűen a szivattyú áll. 10-11 mp alatt a kávé megduzzad és az esetleges tamperolási hibákat kiegyenlíti. Amikor a pihentetési idő elteltével megindul a szivattyú, már homogén tömörségű kávé pogácsán kell átjutnia, így a nyomás a csapolás ideje alatt nagyjából állandó lesz.

  4. Bogdán Levente

    Sziasztok! Nem igazán tudtam kihámozni, de én azzal a személlyel szeretnék beszélni aki a Catler ES 8011-es gépbe cserélte ki a műanyag OPV-t! Vagy aki szintén ért hozzá. Nekem, ha minden jól megy lesz egy ES8012-es gépem és szeretném én is kicserélni. Megelőzve a bajokat. Kellene egy rövid leírás vagy fénykép, hogy hova célszerű tenni, milyen OPV-t és mit kell hozzá módosítani a csövezésen?
    üdv
    Levente

    1. Üdv, én cseréltem ki. Az OPV cseréről szóló cikkemben szereplő OPV került bele. Közvetlenül a pumpa végébe lett beleszerelve. A tefloncsövezést cserélni kellett, mert nem szabvány van a Catler-ben. És ahol a tefloncső bemegy a hőcserélőbe, ott kellett egy roppantógyűrűt használni, kúpos véggel. Plusz készíteni fémből egy kis elemet, ami a helyén tartja a tefloncsövet. És ennek a cikknek a végén láthatsz róla fotót: http://olaszpresszo.hu/opv-kell-e-allitani/. A tefloncsövezésról nem készült kép.

  5. Kórik Máté

    Szia!

    A felújítások során a PTFE csöveket, szerelvénnyel (menetes) honnan szerzed be? Mert csak csövet venni ok, de csatlakozóval, meg ahhoz a peremmel (hogy oda is szoruljon a cső, mint a gyáriak)?

    KÖszi!

    1. Szia. Ezeket az alkatrészeket fittingeknek hívják. A danetti.hu-tól szoktam vásárolni. (Van nekik egy külön kategória a webáruházban, nem a kávégép alkatrészek között van!) Háztartási presszógépben általában 1/8-os fittingek vannak használatban. A gyári megoldások esetén sokszor használnak roppantógyűrűket. Ez is elérhető a danetti-hu-nál, de én bevallom ezeket cserélni szoktam olyanra, amire csak fel kell húzni kézzel a csövet és egy záróanyával rászorítani. Mindenféle formában elérhetőek fittingek: egyenes-könyök, “t” elágazás stb.

  6. Horváth László

    Sziasztok!

    A videóban magyarázó ember nem egy szervizmérnök hanem Luca Bezzera a gyár igazgatója, a tulajdonos Guido Bezzera fia.
    Nemrég vettem egy Bezzera unica pid gépet és visszavettem az opv-t 12-ről 9,5 bár-ra, eddig a kávé ízében nem tapasztalok változást viszont csapolás után vízesebb a pogácsa.
    És mintha a hőmérséklet is gyorsabban esne, valamint hamarabb szőkülne mint 12-bár-on. Az opv a pumpa után a bojler előtt van tehát ez nem indokolja.
    Majd még kísérleteznek vele, mindenesetre a kávé íze és minősége tökéletes.

  7. Lőrincz Dávid

    Kedves Károly!

    Sajnos nem találtam megfelelőbb bejegyzést a kérdésemhez, így ide írok. Nagyjából két hónapja vagyok lelkes tulaja egy Ulka vibrációs pumpával felszerelt Rocket Appartamento gépnek. A pumpa elég “hektikusan” működik, ezzel kapcsolatban szeretném a véleményedet kérdezni. Az első hónapban, ha bekapcsolatm a gépet és megvártam a kb. 15 percnyi felfűtési időt, az első adag eszpresszón rendkívül erőteljesen nyomta át a pumpa a vizet, míg a további adagoknál (megegyező őrlési finomság és őrleménymennyiség) jelentősen csökkent a nyomás, és a kávé nagyon szép sugárban folyt. A második hónaptól kezdve viszont megfordult a folyamat; szintén azonos paraméterek mellett az első eszpresszó folyik szépen, és a további adagoknál kezd növekedni a nyomás, amit megpróbáltam az őrlemény mennyiségének növelésével ellensúlyozni, de így sem tudom elérni a kívánt szép lefolyást (ennek ellenére igazán finom a kávé).
    Találkoztál már hasonló problémával, szerinted mi lehet a jelenség oka?

    Válaszod előre is köszönöm! Üdvözlettel,
    Lőrincz Dávid

    1. Kedves Dávid, nem találkoztam még hasonló jelenséggel. Az én E61-es gépem ezt nem produkálta soha. De nem vagyok biztos benne, hogy a pumpa a ludas, ettől függetlenül nincs kizárva. Pumpa csere egy ilyen gépben (a gép árához mérten) nem egy végzetes költség és így a műanyagfejes ulkát ki lehetne cserélni egy jobb fajta rézfejesre. Ezt meg lehet lépni a hibától függetlenül is. Tehát, ha nem rendeződik a dolog, akkor is előrelépés valamilyen szinten, nem kidobott pénz. Extraként, ha tényleg a pumpa volt a hibás, az is javításra kerül. Nekem egyébként az E61-es fej a gyanús, hogy ott nem lesz kóser valami. Én a fejet ilyen szituációban (értsd: ha a saját gépem lenne) biztosan szétszedném és az alkatrészek vizsgálata után döntenék, hogy kell-e cserélni benne valamit, vagy sem. (Minden kapható hozzá.)

  8. Szakáts Zoltán

    Üdvözlet mindenkink!
    Makk Károlytól szeretném az alábbi elképzelésemről a véleményét kikérni, egy SAECO VIA VENETO COMBI átalakításával kapcsolatban:
    Tervem a következő: A pumpa végére szeretnék szerelni egy Ön által javasolt Danetti opv-t. Mivel ennél a típusnál a nyomásszabályozó szelep a kazán után van, egybeépítve a gőzcsappal, itt a szelep helyére gondoltam beépíteni egy nyomásmérő órát. Kérdezném, hogy működőképes lehet e így a rendszer, főleg a nyomásmérő óra ára miatt nem szeretnék fölösleges költségekbe kerülni. Esetleg, ha van kedvező beszerzési ajánlata, megköszönném!
    Üdvözlettel, Szakáts Zoltán

    1. Üdv, alapvetően a nyomásmérő műszert be lehet építeni a bojler elé, vagy után is, ez teljesen mindegy. Viszont nekem

        vannak kétségeim, hogy a menet a gőzzel egybeépített nyomásszabályzó szelepnél alapból alkalmas lesz a nyomásmérő végének fogadására.

      Nem csak az átmérőnek kell stimmelnie, de a menet emelkedésének is. Az ötlet jó, szerintem kivitelezhető, de szinte biztos, hogy fúrni-faragni kell, menetet vágni, esetleg forrasztani, megtalálni a megfelelő fittingeket ehhez.

  9. Szakáts Zoltán

    Még szeretném megkérdezni, hogy mi a különbség a pumpa és a kazán nyomásmérése között? Nem ugyanaz a nyomás van a rendszerben? Mert ahogy nézegetem a műszereket, egyiket kb. 15, a másikat 3 barig árulják.
    Köszönöm!

    1. A Saeco nem HX, csak sima bojler. Ott teljesen mindegy, hogy a pumpa végén, vagy a bojlernél van nyomás mérve. Oda 15 bar-os műszert kell venni, szintén a Danetti-től. HX-es gépeknél van külön gőztér, ott szokás használni 3 bar-os műszert.

  10. Szakáts Zoltán

    Nagyon köszönöm a választ, és lenne még egy sok válaszlehetőséget adó műszaki kérdésem, de előtte mindenképpen el kell mondjam, hogy nagyon jó ez az oldal, főleg hogy ilyen egyszerűen lehet beszélgetni rajta. És nem azért mondom ezt, mert válaszolt, ráadásul ilyen gyorsan, hanem mert igazán köznyelven, érthetően van minden közölve, tényleg egész ünnep alatt ezt olvasgattam.
    Kérdésem: Az említett kávégépet azért szeretném barkácsolni, mert elég rossz állapotban volt, és nem kár érte. Már teljesen szétszedtem, kicseréltem a tömítéseket, és a gőztermosztát gombáját, mert azon kiégette a hőbiztosítékot. Egyenlőre még nem alakítottam át, csak összeraktam, hogy jó lesz e. A problémám az, hogy a barna áramszálat a kapcsolóval összekötve bekapcsolható a gép, de ahogy a szálon lévő hőkioldó biztosítékot a helyéhez rögzítem a földelés lemezével-a kazán oldalához-, már bekapcsolás nélkül is leveri a biztit. Tehát csak akkor, ha a helyéhez rögzítem. Tudom nem idevágó kérdés, de hátha.
    Továbbá csak úgy érdekelne, hogy nézegettem komolyabb háztartási gépek belső alkatrészeit is, és nem értem, hogy egy pl. R.Silviához hasonló gépek mitől csinálnak olyan jó cremás kávét, mitől jobb, mint az én gépem, mikor szinte ugyanolyan teljesítményű alkatrészek vannak benne, mit az olcsóbb karos gépekben.
    A nyomásmérő rögzítésére közcsavarra gondoltam?!
    Köszönöm a figyelmet, üdv Z.

    1. A biztosíték lecsapása esetén, ha korábban működött a gép, akkor szinte biztos valami el van kötve, át kell nézni a kapcsolási logikáját, látatlanban nehéz erre mit mondani. (Talán a jelenlegi kapcsolás mellett az egyik vezeték megkerüli a fűtőszálat, ami így rövidzárlatot okoz. A termosztátok és a fűtőszál sorba kell legyen kötve. Egy multiméterrel kimérhető a dolog.)
      A Silvia, hogy miért jobb, mint egy Saeco? Hiába hasonló a fűtőszál teljesítménye, tehát a bojlerben lévő víz felmelegszik, de ahogy a pumpa elindul és nyomja a hideg vizet bele a bojlerbe, ott keveredik a hideg és meleg víz, ami miatt hirtelen hűl. Mire bekapcsol a fűtés, már késő, (annak idő kell, hogy a beérkező vizet felmelegítse,) addigra a csapolásnak már vége. Namost az eszpresszó rettentő érzékeny dolog. Ott egy fok hőesés felboríthat mindent…sajnos. Egy Saeco-nál meg lehet esik a hőmérséklet 4 fokot is, nem egyet. A Silvia bojlere annyival nagyobb, nehezebb, hőstabilabb, több víz is fér bele, hogy ez a hőmérséklet esés kb 3 tized fok. Így nem kell csodálkozni, hogy más a kávé a két gépen. Bizonyos kávék erre nagyon érzékenyek, mások kevésbé, de mindegyiknek jobb a stabil hő. Ezért szokták “rézcsőtunningolni” a kis gépeket, mert akkor a beérkező víz már eleve meleg (vagy melegebb) egy darabig.
      Oké, közcsavar, de olyan közcsavar kell, amin stimmelnek a menetek. Szerintem nagyon kicsi az esély, hogy van ilyen készleten valahol. Persze egy esztergával, meg fúróval, meg menetvágóval sok mindent meg lehet oldani. Egy ügyes esztergályos biztosan megoldja. De ezzel számolni kell, nem biztos, hogy lesz ilyen közcsavar.

  11. Szakáts Zoltán

    Nagyon köszönöm a választ

  12. Szakáts Zoltán

    Tisztelt Káoly és Többiek!
    A korábban említett Saeco Via Venetomat sikerült beüzemelnem, kiderült, csak azon a fali konektoron veri le a biztit, amin próbáltam, az összes többin működik, úgyhogy nehéz lett volna így távolból sikeres tanácsot adni. A lényeg, hogy sikerült gyári állapotban próbálgatnom a kávékészítés szabályait betartva a gépet. Háááát! Rá kellett jönnöm, hogy ilyen jó kávét még ezzel a géppel nem csináltam, és az is kiderült, hogy nem is fogok igazán jót csapolni vele soha! A legkisebb daráló beállításon is – ahol úgy kellett közben ütögetnem a daráló oldalát hogy kijöjjön a kávépor-, max 15 mp. alatt jött le 8g őrleményből a 3cl kávé, ami a korábbiakhoz képest igen testesnek tűnt, és a habja vagy 2 másodpercig megtartotta a cukrot 🙂 . Persze soha nem sikerült kétszer ugyanolyat csinálni! Minden részletre figyeltem, 7-8 mpercet még a gőzölővel ráfűtöttem a hőstabilitás érdekében. A kísérletezésem után szeretném véleményét kérdezni:
    -Ha átalakítom a gépet a korábban leírtak alapján, ugye mindenképpen szükségem lesz egy komoly darálóra!? Ebben kérdezném, hogy érdemes e használtat venni, kell e mindenképpen ipari, és hogy lehet megelőzni a mellényúlást?! Azt tudom, hogy 30-40 e. ft-ért nem fogok várhatóan jót kapni!
    – Érdemes e babrálnom a saeco fejben lévő szeleppel, hogy kiszedjem aztán vissza, várható e számottevő változás?
    – A lefolyás ideje függ e a kávé öregségétől? A friss kávé ugyanannyi idő alatt folyik e le, mint amelyik hónapokat állt (szemes állapotban), ugyanazon beállítás mellett?
    Köszönöm a választ, és BUÉK mindenkinek!

  13. Szakáts Zoltán

    Tisztelt Károly!

    Tegnap sikerült beszereznem egy általam nagyon jónak tartott La San Marco darálót használtan. Elképesztő a különbség a szemcseméretben a korábbihoz képest, és apróra darálásnál nem is dörzsöli sokáig a port, mire kijön. Olyan lefolyási időt állítok vele amilyet akarok, és ez számomra nagyon nagy élmény! Persze problémám azért most is van:
    Ha 25 mp-re állítom a lefőzést, rosszabb, zaccosabb kávét kapok, mintha 16-17mp alatt jönne le, mert az igazán tökéletes krema és íz, ekkor jön a jelenlegi főzőmben. Már ez is messze meghaladja minőségben az eddig bárkinél, vagy az itthon fogyasztottakat.
    Ha van véleménye, hogy mi lehet ennek az oka, szívesen venném.
    Én két dologra tippelek:
    – Amikor 12-13mp-nél járhat a főzés, az utána folyó hideg víz már elrontja a kávét
    – Másik, hogy túl sok víz jön a csövön, és szűkítőt kellene beépíteni.
    Köszönöm, üdv!

    1. Nos, szerintem a 25 másodpercet ne érezze kötelezőnek. Ha 17 másodpercen jobb a kávé az adott gépen, úgy kell szerintem használni. Megpróbálhatja tovább tuningolni a gépet, de előbb-utóbb nem ez lesz a megoldás. Ha megvan rá az igény, tovább kell majd lépni, pl Gaggia, vagy Silvia felé.

  14. Tóth Adrienn

    Kedves Károly,
    Nagyon érdekes leírásokat találtam itt, mivel egy CatlerES9010 tulajdonosa és használója vagyok…annak sok örömével és bosszankodásával. A géppel nagyjából meg vagyok elégedve, de úgy érzem, hogy az utóbbi időben valami nem stimmel, a -különben elsőosztályú kávéból- készített kivonataim régebben sokkal jobb minőségűek voltak. Mostanában kevés crema, kevésbé érzem az aromákat stb. Elvinném a Catler szervízbe, de nem bízom bennük. Egy barátom ugyanilyen gépét teljesen hazavágták. Az a kérdésem, hogy van-e lehetőség önhöz vinni? Foglalkozik-e ezzel? Vagy tud-e ajánlani nekem egy megbízható, hozzáértő szakszervízt. Előre is nagyon köszönöm

    1. Kedves Adrienn, én nem tudok elvállalni Catler gépet. Sajnos csak a márkaszervizt tudom ajánlani.

  15. Kedves Károly,
    Van egy Saeco Magic Capuccino gépem. Nagyon szeretem, de jó volna belőle többet kihozni.
    Jó minőségu kávét haználok(pasalasqua cremador), igaz az örlő lehetne jobb is (graef).
    Jó lenne PID-et beletenni, OPV-t cserélni esetleg a pumpát is jobb minőségűre cserélni.
    Vállalne-e ilyen átalakítást?

    1. Kedves István, nem tudok válallni jelenleg gépátalakítást, vagy felújítást.

  16. Kedves Károly,
    Köszönöm a válaszát. egy kicsit elszomorít a tartalma.
    Mi a véleménye a gépről? Tudom, hogy belépő szint (nem Dalla Corte, La Speciale, Simonelli…), de úgy érzem, hogy sokkal többet lehetne belőle kihozni. Hajlandó vagyok pénzt áldozni a minőség javulásáért.
    Esetleg egy későbbi időpontban lát arra lehetőséget, hogy foglalkozzon vele?
    Vagy tud valakit javasolni, aki az átalakítást magas színvonalon hajlandó elvégezni?
    Előre is köszönöm a megtisztelő válaszát!

    1. Kedves István, engedje meg, hogy őszinte legyek. Nem az a cél, hogy megbántsam, de jobb, ha tisztába kerül az igazsággal már most. Lehet tunningolni ezt a gépet és biztos, hogy lenne minőségi javulás. A kérdés az: megéri-e. Egy ilyen gépet darabokra szétszedni, kitalálni mit kell vele csinálni, alkatrészeket beszerezni, összerakni, tesztelni a végeredmény, stb… ön szerint mindez hány óra munka? Nekem, ahogy én csinálom legalább 10-12 óra. Milyen óradíjjal kellene számolnom? Legyen mondjuk 3000 Ft, ami nem hiszem, hogy egy iszonyatosan vad szám a mai szerviz óradíjak tekintetében. Az akkor is minimum 30e Ft, csak az óradíj. Nem számolva a beépített alkatrészek árát + esztergályost stb. Ha neadj PID-elni is kell az még 15-20e Ft. A végére az jönne ki, hogy 50-70e Ft lenne a tunning ára, ami ebben az esetben szerintem irracionális. Egy ilyen gépet tunningolni szerintem akkor éri meg, ha az ember maga csinálja és van is erre ideje. Nekem jelenleg semennyi szabadidőm nincs erre, a saját gépeimet sincs gyakorlatilag időm összerakni, van 3 gépem is “műtőben”. Tényleg sajnálom, de én jelenleg nem tudok segíteni és ez előre láthatólag a következő fél évben nem fog változni.

  17. Kedves Károly!
    Köszönöm szépen az őszinte választ. Bevallom, ilyesmire számítottam. Tudom, hogy munkaigényes, és az alkatrészek sem olcsók.Azt is tudom, hogy a jobb gépek 1000€ felett kezdődnek. Szeretem a gépet a szelepes portafilter és a szép, krémes kávé miatt. Most cseréltem a kávédarálót egy Eureka Mignon-ra. A kávé sokkal jobb lett. Gondolkodtam, hogy lecserélem a gépet egy Oscar-ra vagy Silvia-ra. De látom a fórumokon, hogy ezeket is tunningolják. A tunningolásra idő lenne, viszont nincs semmilyen szakmai tapasztalatom. Laikusként hozzáfogni pedig szerintem felelőtlenség. Ezért szeretném kihozni a maximumot a meglévő gépből és hajlandó vagyok rákölteni max. 100e forintot.
    Nagyom remélem, hogy egy ilyen gép átalakítása Önnek is szakmai kihívást jelent. Ha igen, ki fogom várni amíg talál rá időt.Kérem, alkalomadtán jelezze, hogy mire számíthatok.
    Előre is köszönöm!

  18. Kedves Károly!
    Kérem, ne vegye zaklatásnak, hogy folyton firkálok, csak utólag szeretném elmondani, hogy miért nem gondolom irracionálisnak a döntésem és miért is ragaszkodom a SAECO felújításhoz.
    Most van egy jó állapotú gépem melyre esetleg még költök 100e forintot és sokkal jobb minőségű lesz. (igaz nem HX-es, és nem Oscar kategória).
    Vehetnék kb. 500€ – ért egy használt Oscart vagy Silviat, csak – mivel használt – nem tudom mit kapok, és mennyit kell rákölteni ahhoz, hogy jó állapotba hozzam. És persze ezeket is jó lenne PID-elni, esetleg OPV-t cserélni – ami megint 200-300€.
    Kíváncsi vagyok a véleményére, kérem, javítson ki ha nem jól gondolkodom.
    Megértését és türelmét előre is köszönöm!

  19. Kedves Károly!
    Köszönöm szépen az útmutatást!
    Hallottam egy különleges gépről, amibe tűszelepet [Needle Valve] építettek.
    Ezzel szabályozható a folyadékáram a beállított nyomás mellett.
    Milyen esetben lehet indokolt ilyen extra? Érdekelne a szakértők véleménye!
    https://prima-coffee.com/blog/video/video-pressure-vs-flow-espresso-extraction/32153

  20. Hi greetings from Czech,
    Im looking for OPV for my Gaggia Baby Twin, is that “bianchy type” OPV from danetti.hu in the last image adjustable or is it 11bar only?

    1. Hi Lukas, usually I’m using this particular OPV from Danetti: http://danetti.hu/search/index?utf8=%E2%9C%93&q=opv
      Only the default setup is 11 bar, but you can screw down the top cup and set the correct value with an allen-key.
      Br, Karoly

  21. Kedves Károly!
    Először a legfontosabb. Csodálattal és tisztelettel szeretném sokunk nevében megköszönni a remek cikkeket! A későbbiekben már nem leszek ennyire nyálas 😀
    Jómagam lelkes amatőrként barkácsoló vénával és kávé imádattal rendelkezem. Nemrég vettem jó áron (és újítottam fel) 2 db Saeco Aroma gépet és meg kell mondjam, szinte 1000%-ra állítom, hogy nem találnám meg a jó 100ezres plusz költséget a kávé ízében, ha feljebb váltanék… pedig 8€/kilós arabica kávét és egy 18e Ft-os aldis aprítót használok – igaz belenyúltam, hogy finomabb legyen az őrlemény. Mint látod, semmi OPV, a nyomifokis kar miatt nálam is vszínű több a nyomás, mint 9 bar és mégis. Magamat igényes kávé fogyasztónak tartom, ezzel a rendszerrel pontosan azt kapom, amit én szeretek, csokis és markáns íz, nem savanyú, nem keserű, crema nem beton, az igaz, de szép, esztétikus, kellemes…
    Ami miatt írok, jómagam is gondolkodom a nyomás-minőség összefüggésen, de véleményem szerint pár fontos tényező eddig nem nagyon volt megemlítve. Fizikából nem voltam jó, de utánanéztem, mert a parasztlogika ezt súgta… A nyomást egy rendszerben nagymértékben befolyásolja a térfogat és a hőmérséklet ill. ezek változása. És itt akkor el kell gondolkodnunk, egy főzőben rengeteg helyen van keresztmetszet változás a pumpa és a kifolyó között ill. többszörösére változik menet közben a víz hőmérséklete is. Ez a nyomásmérő használatakor pl. fontos lehet, mondjuk a rendszerben lévő nyomást mérem az opv közelében? Vannak ilyen gépek gyárilag is szerelve… Vagy vakszűrő segítségével a karra szerelek egyet? Vszínű a gyaloggalopp módszer a legjobb, mint Te is utaltál már ilyesmire. Állítok, főzök, kóstolok, és ami a legjobban ízlik, ott megállok.
    Én nem hiszem, hogy nekiállok a módosításnak, de aki ebben gondolkodik, annak ezek a szempontok talán segítségére lehetnek… ill. természetesen érdekel a véleményed is 😀
    Üdv Robi

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

✉️ KAPCSOLAT  🔒 ADATVÉDELEM  🌎 OLDALTÉRKÉP  facebook