Pécs belvárosában, egy kiszuperált villamos belső részét alakították át kávézóvá. Az ötlet nem új, de nem is rossz. Egy súlyos tolóajtón lehet bejutni az “intézménybe” (gyengébb lánykák és ficsúrok kezdhetnek gyúrni), majd meredek lépcsők következnek. A retro “romkocsmavillamos” érzés megvan, ami nélkülözi az eleganciát, de hangulatos. Vastag festékmáz a rozsdás fémen. Egy biztos: minden utcasarkon nem találunk ilyet, mindenképpen különleges hely.
Ha belépek egy kávézóba, általában első dolgom kideríteni, milyen kávét tartanak. Vannak bizonyos márkák, amiket elkerülök, (hogy melyek ezek, maradjon az én titkom). A kedves barista hölggyel pár szót váltottam erről, saját pörkölésű kávéjuk van, amit kis csomagokban vásárolni is lehet Tőlük. Ez szerintem jó pont bármelyik kávézónak, igényességet sejtet és számíthatunk arra, hogy az ízvilág egyedi lesz.
A másik fontos dolog, amit megnézek, ha felfedezek egy új helyet, a presszógép. Annak tisztának és lehetőleg látványosnak kell lennie. Ennek a kávézónak szerintem a leggyengébb pontja éppen ez. Egy Catler presszógépük van, darálóval egybeépítve, inkább tekintek rá komolyabb háztartási modellként, mint vendéglátósra. Persze háztartásival is lehet jó kávét készíteni, de egy kávézónak igenis kell olyat nyújtani kávéélményben, amit otthon nem lehet egy kisgéppel reprodukálni.
Szívesebben látnék itt egy retro magyar, lehúzókaros kávégépet (pl. a Keripar egykarosát), ami illeszkedne is a hely hangulatához. Ha pedig mindenképpen egy modern műszer a cél (lehetnek ennek szervizelhetőség szempontból fontos aspektusai), akkor pedig egy egyfejes E61-es kis presszógépet.
Keripar egykaros szkandergépe
Oké, térjünk is rá a kávéra, hisz mégiscsak ez a legfontosabb értékmérő, nem a kávémárka és a kávégép. Ristretto-t rendeltem, az alábbi italt kaptam:
A pecsma.hu-n megjelent fotó a kapott kávémról.
100% arabica-hoz mérten vastag, de gyorsan múló, mintázat nélküli, homogén crema, ami egy picit világosra is sikeredett. A kávénak egyértelműen jót tenne a magasabb csapolási hőmérséklet (talán a mintázata is megjönne). Az ízére nem volt panaszom. Nagyon testes, hangsúlyosan, de nem bántóan savas, alapvetően csokis vonal, de a savasság miatt mégis volt egy enyhe gyümölcsös jellege. Sajnos egy kicsit hidegebb volt az italom, mint azt szerettem volna. Igaz, a fotózás is elvitt egy kis időt, de nem ez volt az alapvető probléma. A karon -még üresen- ajánlatos lenne némi vizet átengedni, hogy felmelegedjen. Ezzel a vízzel a csészét is jobban elő lehet melegíteni. Ha ezt a problémát orvosolják, a kávé is sokat javul majd.
A pecsma.hu tesztelő csapat. Köszönöm a meghívást!
Említetted nekik is a kávégép cserére vonatkozó ötletet? Ez a Catler mondjuk tényleg gáz egy kávézóban. 🙂
Nem sok ez ürtartalmilag egy ristrettónak? A képen úgy tűnik, hogy még egy dupla presszónak is elmegy, de lehet hogy csalóka a fénykép..
Nekem kicsit sok, rövidebbre csapolnám. Amúgy tényleg csalóka, mert vékony és magas volt a pohár. Kb egy presszókávé volt szerintem benne, de ml-t nem mértem.