A New England Journal of Medicine című szaklapban megjelent egy izgalmas új tanulmány, amely azt állítja, hogy a kávéfogyasztás évekkel meghosszabbíthatja az életünket. A naponta hat, vagy annál több csésze kávét fogyasztóknak 10-15%-al kisebb esélyük van az idő előtti halálra. Egyre több bizonyíték van rá, hogy a kávé csökkenti az érrendszeri betegségek és a rák rizikóját, mérsékeli a cukorbetegséget, az elhízást, és segít megőrizni a szellemi kapacitást.
A polifenolokban gazdag kávé több mint ezer féle természetes vegyületet tartalmaz, amelyek jótékony hatást fejtenek ki a sejteken belül. Bizonyított tény, hogy a kávé képes aktiválni a fiatalsággal kapcsolatos sejtszintű funkciókért felelős géneket. Különösen egy vegyület, a klorogénsav rendelkezik sokrétű előnyökkel, pl. hogy meggátolja az étkezés után jelentkező vércukor kiugrásokat, amelyek hozzájárulhatnak az elhízáshoz és a cukorbetegséghez. A klorogénsavat ma már kapszulában is árulják.
A kávéfogyasztást összefüggésbe hozzák az alacsonyabb halálozási rizikóval
A Nemzeti Egészségügyi Intézet és az Amerikai Nyugdíjasok Társasága feltérképezte a kávéivási szokásokat és ennek a halálozásra tett hatását. A vizsgálatban több mint 400.000, 50 és 71 év közötti, egészséges ember vett részt. 13 évig követték ezt a mintát. A vizsgálatnak óriási statisztikai jelentősége van. Az első eredmények azt mutatták, hogy a kávéfogyasztóknak emelkedett halálozási rizikója van. Aztán megfigyelték, hogy a kávézók között gyakoribb a dohányos, és mikor ezt a faktort kiszűrték, akkor kiderült, hogy valójában a kávé erőteljes védőhatást jelent. Minél több kávét ivott valaki, annál magasabb védettséget élvezett az idő előtti elhalálozás ellen.
De vizsgáljuk meg, hogy miért tapad annyi negatívum a kávéfogyasztáshoz? Az egyik ok talán, hogy a múltban sok olyan képet láttunk, amelyen a kávéivók dohányoznak is. A dohányosok gyakran mohó kávéfogyasztók. Aztán ott volt ugye a másik asszociáció, hogy az erősen másnapos egyének kávéval próbálják helyreállítani a teljesítőképességüket, az álmatlanok így próbálnak másnap ébren maradni, valamint a sok tejszín és cukor, amit sokan a kávéjukhoz adnak. Ezeket az asszociációkat nehéz kitörölni az emlékezetünkből. Bizonyos vallások a dohányzás, az alkohol- és a kávéfogyasztás ellen szólítanak fel, ezzel azt sugalmazva, hogy kávét inni pont olyan egészségromboló, mint nikotin- vagy alkoholfüggőnek lenni. Végül ott vannak azok az emberek, akik valamilyen oknál fogva nem tudnak kávét inni, akiknek pl. gyomorégést okoz ez az ital. Ha felül tudunk emelkedni ezeken a negatív asszociációkon, akkor a kávéfogyasztás a zöldtea fogyasztással egyenlő szintre emelkedhet.
Az adatok alaposabb elemzése közben a kutatók rájöttek, hogy itt nemcsak arról van szó, hogy a kávé az összhalálozás rizikóját csökkenti, hanem konkrétan bizonyos betegségek ellen is védőhatása van. Ide tartoznak a szív- és a tüdőbetegség, a sztrók, a cukorbetegség, a fertőzések és a sérülések illetve balesetek is. Ez mind a koffeintartalmú, mind a koffeinmentes kávéra igaz.
Mi van a kávéban a koffeinen kívül
A számos vegyület közül a polifenoloknak tulajdoníthatjuk a legnagyobb védőhatást. Ezek erős antioxidánsok, amelyeknek a szokásos egészségvédő hatásukon kívül még az a meglepő tulajdonságuk is van, hogy képesek szabályozni bizonyos gének “bekapcsolásának” gyakoriságát. Ez azt jelenti, hogy a polifenolok szabályozzák a sejtek legalapvetőbb folyamatait, pl. hogy mikor pusztuljanak el, mikor ismétlődjenek, mikor adjanak le és fogadjanak jeleket más sejteknek. Ennek eredményeként befolyásolják a szövetregenerálódást, az immunitást, és a homeosztázist. A sejtek közötti kommunikáció meghibásodása hozzájárulhat a rák, a II-es típusú cukorbetegség, a szívbetegség és a sztrók kialakulásához.
A klorogénsav segít csökkenteni a szervezetszintű, krónikus gyulladást, ami részben az öregedést, a cukorbetegséget és az érelmeszedést okozza. A pörkölt kávéban lévő klorogénsav származékai védik a magas zsírtartalmú sejteket, mint pl. az agysejtek. A kávéban lévő egyéb polifenolok pozitívan hatnak a máj- és a zsírsejtekre, ezzel segítve az elhízottság és a cukorbetegség negatív hatásainak csökkentését. A kávé a DNS károsodás csökkentése által járulhat hozzá a rákmegelőzéshez. A legerősebb védőhatás a napi 6-12 kávé fogyasztásától várható. Ennyi kávét nyilván nem könnyű meginni, és bizonyos embereknél kellemetlen, ám veszélytelen mellékhatások léphetnek fel, mint pl. a szapora szívverés vagy a gyomorégés. Erre is van megoldás, erről még bővebben később.
A kávé jót tesz az agynak
Egy idős emberek részvételével véghezvitt 10 éves vizsgálat kimutatta, hogy napi 3 csésze kávé már jelentősen javította a kognitív funkciókat (ebben a csoportban 4,3-szor kevesebb volt a szellemi leépülés!) Ha a kávét hozzáadott polifenolokkal gazdagítják, akkor még jobb eredményeket születnek. Ezek az innovatív kávék még a zöldkávénál is jobban védik az idegrendszert. Ha a zöld kávészemeket pörkölés előtt beáztatják, ezzel megőrizhető a polifenol tartalom nagyrésze, ha pörkölés után visszateszik őket az áztatóvízbe. Az ilyen technológiával előállított kávé íze és illata kitűnő, és a polifenol tartalma 80%-al, a klorogénsav tartalma pedig 200%-al magasabb.
Az Alzheimer-kór Magazinban megjelent tanulmány szerint a vér emelkedett koffeinszintje képes megelőzni a 65 éven felülieknél a betegség kialakulását. A vizsgálatban 2-4 éven belül senkinél nem alakult ki Alzheimer-kór, akinek a vérben mért koffeinszintje 1200ng/mL felett volt, holott a kutatók számítottak rá. Más forrásból nem jutottak koffeinhez. Chuanhai Cao, a vizsgálat vezető kutatója azt nyilatkozta, hogy “több korábbi vizsgálattal egybehangzóan, a mostani is azt támasztja alá, hogy a felnőttkorban, rendszeresen fogyasztott kávé jelentős védelmet nyújthat az időskori Alzheimer-kór kialakulása ellen”. Ez ígéretes eredmény, hiszen a 84 éven felüliek 40%-nál alakul ki Alzheimer-kór.
Különösen érdekes, hogy állatkísérletekben már kimutatták, hogy a koffeintartalmú kávéfogyasztás (embernél napi 5 csésze fölött), nemcsak véd az Alzheimer-kór okozta agykárosodás ellen, hanem valamilyen mértékben vissza is tudja fordítani a folyamatot, csupán öt hét alatt. Ugyanez a védőhatás a Parkinson kórra is érvényes, aminél már napi 1-4 kávé elfogyasztása 47%-al magasabb védettséget jelent a kávét nem fogyasztókhoz képest.
