„Turkish Coffee – the Turks’ gift to the world…” (A török kávé, a Törökök ajándéka a világnak), tartja a mondás. Egy hétre utaztam Isztambulba, nem elsősorban a kávé miatt, de persze az ember, ha nyitott szemmel jár mindig megtalálja a hobbija vonatkozásában izgalmasabb lehetőségeket.
Íme egy kis „stovetop” kávé-művészet, különösebb kommentár nélkül.
Megtaláltam „A” kávézót Debrecenben. Debreceni kirándulásom okán egy ideje már nem jutottam megfelelő feketéhez, jelentkeztek is az elvonás első tünetei, ami leginkább abban mutatkozott meg, hogy igen motivált lettem egy megfelelő kávézó megtalálásában,
Ennek a bejegyzésnek most a világon semmi köze nem lesz a kávékultúrához. A kávézást is éppen csak érinti. Csupán egy aranyos és szórakoztató kis írás, ami nagyon szerethető. Mai kávészünetben ideális olvasmány lesz 🙂
Ismét egy török kávés írás. Leközlöm, aztán leakadok a témáról, ígérem. De ezt még had tegyem közkinccsé, mert Zirig Árpád írása annyira, de annyira betalált. Megasztáros kifejezéssel élve: átjött. De nagyon.
A mai kávészünethez egy szerb polihisztor munkáját hoztam. Momo Kapor – „A kávé” című írása bepillantást nyújt déli szomszédunk kávézási szokásaiba, érdekes és egyben szórakoztató olvasmány.
Az instant kávé készítésének ötlete sokkal régebbre nyúlik vissza, mint azt az ember elsőre gondolná. (És igen, régebbre, mint a Nescafe cég.) Ebben a nagyon rövid bejegyzésben szeretném bemutatni a főbb állomásokat. Valójában ezt a találmányt a háborúknak köszönhetjük, ugyanis a csatákban merült fel az igény a kávé gyors és könnyű szállítására, pillanatok alatti (szinte […]
Az ember sok hülyeségre képes. Alapból, aki nem hallott még róla, nem biztos, hogy gondol arra: amit az elefánt ki…préselt magából, azt lemossa és kávét készítsen belőle.
