Személyében szeretnék bemutatni egy komolyabb háztartási kategóriájú, komplett kávégép rendszert, a Salda Naploenata-t. Darálós, rézkazános, krómozott szépség.
A gép használtan került hozzám, működésképtelen állapotban, súlyos vízkövesedéssel és csőrendszeri dugulással, ezen kívül a tömítések is oda voltak és a pumpája sem működött. Pár fotó a felújítás előttről, hogy lehessen tudni, honnan indult a projekt. Katasztrófa, mennyire elhanyagolták ezt az amúgy drága presszógépet.
(Maga a pumpa egy Eaton márkájú, nagy teljesítményű, egzotikusabb típusszámú darab, ami ráadásul drágább (és sajnos hangosabb) is, mint a ma oly divatos ULKA típusok. De inkább ragaszkodtam a gyárival azonos típushoz, ilyenkor jobb azokkal az alkatrészekkel dolgozni, amivel eredetileg is tervezték. Esztétikailag viszont szép volt, egy még elviselhető karcolással a készülék bal oldalán, így nekifogtam a felújításnak, a következő galéria már a teljes rendbetételt követően, hetekkel később készült:
A készülék és a daráló legapróbb elemeire bontása, tisztítása után következhetett az összeszerelés és a teljes beállítás, ami után már ezzel a “kis” presszógéppel végül hibátlan eszpresszót készíthettem. Ráadásul már a 2. csapolás is kiváló eredményt adott, érdekes módon kevésbé érzékeny az őrlemény finomságára, talán a kisebb, de mélyebb szűrőkosár miatt.
A gyártó sajnos ma már nem létezik, a modellt viszont kisebb nagyobb ráncfelvarrással ma is forgalmazzák, a Lelit cég neve alatt http://espresso.lelit.com/catalogo/anita/
Egy akciósan is 730 EUR-ós gépról van szó http://www.jetblackespresso.com.au/shop/ac/lelit-coffee-machines/:
Visszatérve a konkrét modellre, 53mm-es, nehéz, krómozott réz öntvény karral rendelkezik. Nem 58mm, mint nagy gépek, de az 53mm is standard, könnyedén beszerezhető hozzá tamper, vagy szűrőkosár. A kar lényegében megegyezik a Pavoni-nál használttal, sőt a fejtömítés, amit beépítettem, szintén Pavoni márkájú, puha gumi (horror árban).
Fotó a Salda Napoletana belvilágáról.
Maga a kazán is egy viszonylag nagy űrméretű, rézből, belső fűtő egységgel. Felújítást követően már ránézésre is szimpatikus, impozáns, egyértelműen felső kategóriás darab. Csak érdekességként: egy egész éjszakás profi vízkőoldós fürdő után ragyogó lett a belseje is, de a fűtőszálak hátsó részein fennmaradt a vízkő, az első felfűtést követően még egyszer szétszedtem, mert ilyenkor szokott maradék kő lepattogni. Így is történt, megint tele volt a kazán vízkő darabokkal, amit kiöntöttem, majd megint egy éjszakára visszatettem a vízkőoldóba. Reggelre patyolat tiszta lett. Szétszerelés nélkül, csak vízkőoldós átmosással nem hiszem, hogy helyre lehetett volna állítani.
Továbbá rendelkezik OPV-vel is és egy háromállású szeleppel, ami a főzés után elengedi a nyomást a karból egy csövön keresztül. Így amikor levesszük a kart, nem fogja beteríteni kávézaccal a környezetét.
A daráló része is meglepett, belső felépítése tökéletesen megegyezik az általam otthon használttal, gyakorlatilag egy ilyen daráló van beépítve:
Ez a daráló külön megvásárolva önmagában is ~45e Ft-os árkategória, kisebb kategóriás “egybegépeknél” nem szoktak ennyire jó minőséget beépíteni. A kart alá kell tartani a daráló alá, megnyomni vele a gombját és az őrlemény így direkt a karba hullik. A gép sarkában egy integrát tamper is található, de ennek használatát javaslom mellőzni. Szükségmegoldásnak jó, de a tamperelést igazán jól nem lehet elvégezni vele. A darálónak külön fiókja is van. Az őrlemény finomságát fokozatmentesen állíthatjuk a gép jobb oldalán található tekerővel. Bár a gépen van egy skála, én azt szoktam javasolni, körömlakkal tegyünk egy pöttyöt oda, ahol az etalon állása van a darálónak. (Én kávégéptől, kávétól, csészeszámtól függően több jelölést is szoktam alkalmazni). Ha levesszük a kávétartót, jegyezzük meg, hol, melyik jelölésnél állt éppen és ugyanoda tegyük vissza.
Szerencsére nagyon jól szervizelhető, négy csavarra a felső része leválasztható a motorról, tökéletesen tisztíthat, gyakorlatilag el lehet mosogatni. Belülről ez így néz ki a takaró burkolatok nélkül:
És akkor térjünk rá a csapolt kávé elemzésére. Az oldalon több helyen is találkozhatott az olvasó azokkal a fotókkal, amin ezzel a géppel készített presszók láthatóak, nem véletlenül. Az egyik legjobb kávét készíti az eddig nálam járt gépek közül. A víz hőmérséklete picit magasabb, mint a megszokott, ezért Arabica kávékhoz nincs szükség szörfölésre, inkább hűtő csapolásra, ha magasabb robusta tartalmút, vagy sötétebbre pörköltet készítünk. A crema tartóssága, tömörsége, mintázata kiváló, a kávé íze pedig elképesztően intenzív.
Ha tetszett az írásom, mondhat köszönetet a megosztásával:
Legutóbbi hozzászólások