OPV – tényleg szükséges 9 bar-ra állítani?

Az INEI (Instituto Nazionale Espresso Italiano) ajánlása alapján elterjedt nézet az, hogy az OPV-t 9 bar körülire illik beállítani egy presszógépen. Ezért eleve ajánlott olyan gépet venni, ahol ennek lehetősége megvan (pl Gaggia Classic, vagy Rancilio Silvia). Így szoktuk meg, mindenki ezt mondja (én is) és nem is vitatkozunk vele. De valóban szükséges ez?

Erről a témakörről már posztoltam korábban, ahol az OPV működési elvét már leírtam, ITT olvasható.

Sokat bosszankodtam és értetlenkedtem eddig azon, hogy a gyártók miért nem figyelnek erre? Miért van, hogy az OPV csak 12-13 bar körül nyit? Itt igényes és drága gépekről beszélünk és az olaszok találták ki ezeket az értékeket, erre pont az ő gépeik hányak fittyet ezekre az ajánlásokra (tisztelet a kivételnek)? De a cikket elolvasva meglátjátok, hogy eléggé összetett ez a kérdés és nem is olyan egyszerű a válasz. Ma már nem vagyok olyan biztos abban, hogy MINDEN háztartási presszógép OPV-jét 9 bar-ra kell állítani.

 

INEI

Az INEI honlapjáról letöltött legfontosabb paraméterek. Forrás: http://www.espressoitaliano.org/en/

 

Miért javasolja az INEI a 9 bar-os beállítást

Azon kívül, hogy nem kívánt irányba módosíthatja a kávé ízét, a nagyobb nyomásnak van egy veszélye: könnyebben csatornásodik a kávé, ami rosszat tesz a kioldódásnak. A víz nem talál megfelelő utat a kávépogácsán keresztül és ez csatornákat hoz létre, amik ha kialakulnak, a víz nagy része ott távozik és nem oldódik ki minden, amit szeretnénk. Ettől még lehet finom a végeredmény, de mégis marad benne olyan potenciál, ami talán mégjobb italt eredményezhetett volna a csészénkben. Ennek elkerülésére fontos a kiváló daráló és a helyes tamperelési technika is, mert minden hibát jobban megtorol egy 12 bar-os beállítás, könnyebb elrontani a csapolást. 9 bar-on ennek esélye nagy mértékben csökken. A kávézók számára, ahol gyakran sietni kell, nem lehet annyit “pepecselni”, mint otthon, ennek nagy jelentősége van.

 

Tervezésbeli eltérések

A jó kávé készítéséhez kiemelten fontos a gép hőstabilitása, hogy a kávéőrleményen átfolyó víz közel azonos hőmérsékletű legyen a csapolás során. (Megjegyzés: pont ezért van szükségünk egy modern gépben PID-re, ami stabilabban tartja a hőmérsékletet a csapolás alatt. Nem véletlen, hogy egyre többen szereltetnek a gépükbe ilyen egységet.) Hogy jön ez ide?

Azoknál a presszógépeknél, amiket eddig javítottam, többféle megoldással találkoztam. Volt, ahol az OPV a pumpa és a bojler között található, de volt több olyan is, ahol csak a bojler után, néha a gőzcsappal egybeépítve oldották meg. Ez utóbbiak szerintem problémásak a hőstabilitást illetően. Ha egy ilyen gépnél az OPV-t beállítom 9 bar-ra, az elkerülő ágon- sokkal erősebb sugárban folyik vissza a víz a tartályba. A kávé készítése alatt nagyságrendekkel több víz folyik át a bojleren, mintha 12 bar-on hagytam volna. Márpedig nagyon nem mindegy, hogy mennyi hideg víz kerül a bojlerbe csapoláskor. Megfigyeltem, hogy a két beállítás között (9 és 12 bar) jelentős különbség mutatkozik abban, mikor kapcsol be a fűtés. 9 bar esetén már a csapolás 1/3-ánál! A csapolás felénél már olyan szőkülést mutat a kávé, hogy legszívesebben lekapcsolnám.  Ha 12 bar-ra állítom ezeket a gépeket, akkor csak pár csepp folyik ki az OPV-n vissza a tartályba, a csapolás legvégén kapcsol csak be a fűtés, és a szőkülés mértéke is jelentősen kisebb. Egyértelműen és teljesen logikusan ezeknél a gépeknél a 9 bar-os beállítás esetén a vízhőmérséklet nagyobb mértékben ingadozik, mint 12 bar-nál és ez az ingadozás oly mértékű, ami tönkreteszi a csapolást. Az ital annyival testesebb és intenzívebb 12 bar-on, mintha egy sokkal komolyabb géppel készült volna. Nagyon sokat számít. De persze ez nem minden gépre igaz, csak azokra, ahol az OPV-t a gőzcsappal közös házba tervezték.

Érdemes ebből a szempontból megfigyelni és értelmezni a következő bojler és OPV megoldásokat. Mutatok több  változatot is:

isomac giada opv

Az Isomac Giada OPV megoldása. A magenta színű vonalon keresztül jut a víz a bojlerbe, a teljes mennyiség átfolyik a bojleren, majd a felesleg a sárgával jelölt OPV-n és csövön távozik vissza a víztartályba. Ennél a megoldásnál egyértelműen előnytelen lenne a 9 bar, mert nagyon sok víz folyik keresztül a bojleren és ennek egy része feleslegként távozik. A Giada-nál egyébként lehetetlen volt lemenni 9 bar-ra, mert nem engedte az OPV csavarja. Szerintem ez nem véletlen.

 

euromax opv

Ugyanez az út az Euromax President esetén. A magenta színű vonalon jut a víz a bojlerbe, a sárgán keresztül távozik a felesleg. Az OPV közvetlen a pumpa után található, így a felesleg azonnal, még a bojlerbe kerülés ELŐTT távozik. Ennél a gépnél akár érdemes beállítani a 9 bar-t, hisz csak annyi víz jut a bojlerbe, amennyi a kávé készítéshez kell, a felesleg nem okoz hőmérséklet-esést.

rancilio opv

A Rancilio OPV megoldása szintén támogatja a 9 bar-os beállítást. Az OPV még a bojler előtt található. (Magenta jelöli az utat a bojler felé, a sárga pedig az OPV-ből vissza.) Oké, a fotón egy Nancy látható, de a Silvia ugyanilyen megoldással dolgozik. Itt az OPV-t alátétek behelyezésével lehet állítani, ami stabilizálja, nemigen állítódik el. Látható is egy ilyen alátét a fotón.

gaggia opv

A Gaggia-k többféleképpen lehetnek megépítve, de amikkel dolgoztam, mindegyik  jó volt. Az OPV még a bojler előtt található, így ajánlott lehet beállítani 9 bar-ra. (Itt is magenta jelöli az utat a bojler felé, sárga pedig az OPV-ből vissza a víztartályba.)

 

lelit opv

A Lelit gépeknél is jól meg van oldva, mivel a bojler előtt válik ketté, hogy mi jut a bojlerbe és mi távozik vissza a víztartályba. Ismét magentával jelölöm a befelé és sárgával kifelé a víz útját. A nálam található Lelit gépnél ez a lehetőség viszont csak elméleti, mivel a gyár fixálta 12 bar-on, konkrétan beragasztották. Sajnos ez a probléma több fórumon is ovasható, általánosnak tűnik, de ezt sem cáfolni sem megerősíteni nem tudom, mert ez az első Lelit gépem.

A fenti megoldások közül tehát egyedül az Isomac-nál láthattunk egy előnytelenebb verziót, de más gépeken is felfedezhető ugyanez a bojler kombináció, mindössze a Giada fotója volt kéznél…

Az olyan kategóriájú gépszörnyeket, amelyekbe az alábbi fotón látható műanyag csodákat építik be, lehetőség szerint kerülöm:

plastic opv

Na ne. Ilyen az én otthoni gépemben biztosan soha nem lesz.

 

 

9-bar? Esetleg több?

A fentiekben láthattuk példákat arra, hogy szerintem mely esetben lehet egyáltalán értelme a 9 bar-os beállításnak. Ettől függetlenül 10-11 bar-on NEKEM több géppel jobban ízlett a kávé. Intenzívebb ízt, vastagabb crema-t, jobb testességet értem el 10-11 bar-on. Most akkor mi a franc van? Jön gyári állapotban 12-14 bar-os beállítással egy gép, aminek az OPV-jét beállítom 9 bar-ra és rosszabb lesz a kávém? Van ennek értelme? INEI ide, vagy oda, nem azt szeretném elérni ezzel a modifikációval, hogy rosszabb legyen a kávém. Persze ez ízlés dolga, nem biztos, hogy mindenki finomabbnak tartotta volna így, de egy olyan beállítást, ami nekem kevésbé ízlik, nehezen tudok képviselni. Érdemes egy kicsit olvasgatni erről az interneten, mert vannak érdekes cikkek és koránt sincs kialakult konszenzus, melyik beállítás a megfelelő (most háztartási presszógépekről beszélünk). Egyesek szerint az INEI 9 bar-os beállítása inkább a kávézók számára lett kitalálva és egy vendéglátóipari presszógépben nem ugyanazt a pumpa-technológiát használják, mint a háztartásokban. Vendéglátós gépbekbe nem vibrációs, hanem rotációs pumpát építenek, amiben egy “picit” nagyobb kakaó van. A kis ULKA vibrációs pumpánknak az otthoni masinánkban egyszerűen nagyobb nyomásra van szüksége ahhoz, hogy hasonló hatékonysággal működjön.

 

A fotó két pumpa látható. A nagyobbik (szürke) egy rotációs presszógép pumpa. Ilyet és hasonlókat használnak vendéglátói gépekben. Ott előtte az a kis fekete bigyó pedig egy vibrációs ULKA pumpa, amilyen az otthoni gépezetekben található. Nem egy és ugyanaz a kategória és szerintem könnyen belátható - akár a működési elv részletes kitárgyalása nélkül is - hogy egy ULKA nem ugyanolyan nyomásprofillal dolgozik.

A fotón két pumpa látható. A nagyobbik (szürke) egy rotációs presszógép pumpa. Ilyet és hasonlókat használnak vendéglátóipari gépekben. Ott előtte az a kis fekete bigyó pedig egy vibrációs ULKA pumpa, amilyen az otthoni gépezetekben található. Nem egy és ugyanaz a kategória és szerintem könnyen belátható – akár a működési elv részletes kitárgyalása nélkül is – hogy egy ULKA nem ugyanolyan nyomásprofillal dolgozik.

 

A fenti feltevésemet alátámasztandó, az alábbi videót szeretném bemutatni, amit egy olasz presszógép gyárban vettek fel. A video megértéséhez egy kis idegen nyelvismeretre is szükség van. Alapvetően német nyelvű, de a szervizmérnök angol nyelven osztja meg véleményét. Szerinte az otthoni presszógépek esetében egy ULKA pumpánál a 11 bar körüli érték adja a legjobb eredményt.

 

 

Egyébként a kétség a fenti videótól függetlenül is bennem van, hogy tényleg kell-e egyáltalán állítani az OPV-t. Ugyanakkor saját korábbi gépeim között volt egy, a Rancilio Audrey, aminél egyértelműen előnyösebb volt a 9 bar-os beállítás. A módosítás előtt sokszor elrontottam vele a csapolást, mert állandóan csatornásodott a kávé. Szépen lassan indult el az ital, aztán egyszer csak hirtelen, szinte robbanásszerűen elkezdett kizubogni a víz a kifolyón, jelentősen megszőkülve. A “naked” karos csapolások katasztrofálisak voltak mind. Amikor ezt a gépet 12-ről visszaállítottam 9 bar-ra, a jelenség megszűnt és jobbnál jobb kávék készültek vele. Most persze mondhatjuk, hogy a tamperelési technikám nem volt jó, vagy az őrlemény minőségevolt elégtelen. Meglehet, persze. Mindenesetre 9 bar-on stabillá váltak a csapolások azzal a tampereléssel és őrleménnyel is. Szóval a fenti szervizmérnök véleményével ez az észrevételem pont ellentétes. Ugyanakkor az Isomac Giada meg 12-14 bar-on működik és tényleg piszok jókat csapoltam vele, ristretto-kat is, egyáltalán nem volt indok, hogy állítsak az OPV-n. Tényleg nem könnyű eldönteni, mi az ajánlott. Ha valakinél ez a hiba (mint nálam az Audrey esetében) szintén jelentkezik, érdemes vállalkozni az OPV beállítására, de ezt leszámítva már kérdéses, egyáltalán nem vagyok biztos benne. Ha a csapolások a magasabb nyomáson (12 bar körül is akár) jók , nem csatornásodik a kávé, “naked” karból nem spriccel össze-vissza, akkor kizárólag többszöri cupping-ot követően merném egyértelműen kijelenteni, hogy egy gépnél előnyös-e ez a beállítás, vagy sem.

 

 

Végszó

Ha érdeklődünk a téma iránt, lehetőség szerint ismerjük meg saját presszógépünk műszaki felépítését, mielőtt 9 bar-ra állítjuk az OPV-t. Ha foggal-körömmel szeretnénk ragaszkodni az INEI ajánlásához, vizsgáljuk meg, hogy azt vajon figyelembe vették-e a saját gépünk tervezésekor. Ezen kívül, ha tehetjük, kóstoljuk meg több beállítással is a gépünk által készített kávét és válasszuk azt, amivel számunkra finomabbat tud készíteni, hisz mégiscsak a célja ennek a hobbinknak: a számunkra minél finomabb kávé elkészítése.

 

 

Frissítés (2016.01.13)

Alább a hozzászólások között érkezett egy kérdés, amire itt szeretnék válaszolni, mert fotót is szeretnék hozzá feltölteni. Miért baj, hogy műanyag egy OPV, hisz azzal is lehet finom kávét készíteni. Meglehet, ez igaz. De tapasztalatból mondom, ha a műanyag OPV-k meghibásodási aránya igen magas, élettartamuk pedig rövid. Lehet szervízbe vinni a készüléket szépen és fizetni, mint a katonatiszt. Minden alkatrész, ami egy kávégép belsejében található, hőterhelésnek van kitéve. Minden nap felmelegszik, majd lehűl. Van, mikor többször is naponta. Ezt nem minden anyag bírja ki, vannak műanyagok, amik rideggé és törékennyé válnak. Az OPV egy olyan alkatrész ráadásul, amit sokszor a vízpumpához csatlakoztatnak, ami egy rezgő szivattyú, szóval rezeg… szép magas frekvencián. Plusz az OPV-ből két cső is távozik, amik szép finoman feszítik mindeközben. Ezt a három tényezőt elég kevés műanyag OPV bírja ki, ha nem 2-3 évben gondolkodunk. Persze a gyártóknak ez az ideális. Olcsó és 2-3 év múlva szinte garantáltan szervízbe viszik a gépet, vagy újat vásárolnak.

De hogy ne csak szavakkal dobálózzak. Decemberben javítottam egy Catler ES 8011-es presszógépet. Egy kedves olvasóm ajánlotta fel ennek lehetőségét. Egy komoly kinézetű, tényleg nagy tudású és drága gépről van szó. Tulajdonosa elmondása szerint “többet volt szervízben, mint otthon”, de most már lejárt a garancia és nem kívánja ismét megjavíttatni, pedig megint szükség lenne rá. A gépet szétszedve azt lehetett látni, hogy a műanyag OPV kettétört. Az a menet, amivel becsatlakozik a pumpába, beletört szépen az ULKA végébe

catler OPV

Az alkatrész abból a szempontból nem olasz szabvány, hogy egy vékony kis vacak tefloncső jön ki belőle, nem olyan könnyű helyettesíteni. Felvettem a kapcsolatot a Catler hazai szervizével. Az alábbi választ kaptam:

“Jelenleg csak bontott, jó állapotú alkatrészel rendelkezünk. Amennyiben megfelel ebben a formában, úgy az ára 4500.- Ft áfával.”

Bontott??? Egyrészt ez azt jelenti, hogy az ilyen gépeket már szét kell bontani, mert nem éri meg megjavítani? Másrészt pont ennél az alkatrésznél, ami így törik nem igazán akartam bontott alkatrészt, hogy két hét múlva megint eltörjön. 4500 Ft? Ez komoly? Egy ilyen műanyag vacakért? Ha 450 Ft lett volna, akkor veszek 5-öt, mert kicserélni amúgy 3 perc. Így inkább maradtam a jól bevált olasz rendszerű alkatrészeknél. Egy kicsit alakítani kellett a gépen hozzá, de a danetti.hu-tól beszereztem egy komoly réz OPV-t és beépítettem a gépbe:

 

catler 8011 opv rebuild

Ez egy OPV kérem szépen, nem egy vacak műanyag. Ezen a ponton ez a gép többet nem megy tönkre. Hozzá tartozik, hogy ez a típus 3000 Ft-ba kerül, vadonat új, a zárókupak alatt egy imbuszkulccsal lehet beállítani a nyomást benne (piszkosul precízen). Ennyit a műanyag OPV-ről.

 

 

 

További ajánlott írások
prev next

6 hozzászólás

Hozzászólás hozzáadása
  1. Nyugodtan ki lehet ám írni, hogy a műanyag OPV az a Catler/Breville gépekbe van!
    Amúgy azon kívül, hogy műanyag mi a gond vele?

    …mert kávét készíteni egészen jól lehet azzal is! 🙂

    1. Nem csak azokban. Nekem volt már ilyen Krups-om, Szarvasi-m, Martello-m, sőt még Saeco-m is. De a Catlerben is, igen. A kérdésed nyomán kiegészítettem a cikket, a végén megtalálod a választ. Azért ott, mert így fotót is tudok hozzá tenni.

  2. kifejtős választ köszi!
    9010-esre van három év garancia, addig nyugodt vagyok.
    ha utána beszarik meg viszem hozzád! 🙂

    amúgy ahogyan a külföldi fórumokon láttam a legtöbb catler/breville alkatrészei hasonlóak a legalapabb verziótól kezdve a 9010ig.
    gyártják ezeket mindenhol a világon és annyira talán nem hülyék, hogy teljesen bizonytalan megoldásból építik össze a dolgaikat. szerintem.

  3. 2016 decemberében vettem egy Lelit Anna PID-s kávéfőzőt. MIndjárt új korában annyit korszerűsítettem, hogy készíttettem bele egy szabályozható idő automatikát. Két program lehetőséget kértem. Egyik egyes, a másik kettes kávéhoz. A kapcsolót természetesen ki kellett cserélni egy háromállásúra. Minőségi kapcsolót nem volt egyszerű találni, de kis utánjárással sikerült. Az automatikát a csepptálca mögé tudtam berakni. A program egy rövid (2-4 mp ) előáztatással indul. Utána van egy duzzasztási idő, és jön a csapolás. Ezzel a technikával nincs, csatorna, kávé zubogás. Ami miatt nem voltam elégedett, az a kettes és egyes kávé közötti különbség. A kettes kávé kifogástalan, de az egyes kávé nagyon gyatra. A crema nagyon gyatra. A régi delongival ( habosító szelep nélkül ) kiváló egyes kávé készült. Ott a kettes volt beteges. Elég gáz volt ez így, mert nálunk sajnos egyes kávéra van szükség. Csak nejem kávézik, én csak főzni szeretem, mert egy nagyon komplex művelet, ahol mindennek van oka. Ezt szeretem. Elhatároztam, hogy átállítom a nyomást. A Lelitnél ( legalábbis ennél) a szűrő tartó magában nem használható mérésre, mert hátul a peremnél egy biztonsági rést tettek rá, így szűrő nélkül nincs tömítés. Szóval méréshez kell egy nyitott aljú szűrő tartó, és egy vakszűrő, amit erre a célra fel kel áldozni. A vakszűrőre lehet a mérő csonkot felerősíteni…
    A nyomás az én nyomásmérőmön 11,5 bár volt. Nem kis eltökéltséggel nekiláttam az OPV kiszereléséhez. Nem lenne kis feladat, mert még a bojlert is ki kellene bontani, hogy arról az OPV-t le lehessen szerelni. Ha egy csavart beragasztanak – mert, hogy erről ez a hír járja – ahhoz nem kell több , csak lángon megmelegíteni, és a ragasztó
    elenged. Azért beszélek az egészről feltételes módban, mert szerencsére a visszatérő cső lehúzása után azonnal előbukkant egy olyan csavar, amiről egyből látszott, hogy szabályzásra találták ki. Tíz hónap használat után kicsit vízköves volt, de finoman elfordult. Ragasztásnak nyoma sincs. Nem hinném, hogy ez véletlen lenne. A beavatkozást összefoglalva, az egészhez elegendő a fedél leszerelése, és a visszatérő cső lehúzása. Persze a mérő eszköz elengedhetetlen tartozék.
    Ha mégis be lenne ragasztva, nem szükséges kiszerelni, feszegetni. Elégséges a csavar környezetéből a műanyag vezetékeket eltávolítani, és egy kis lángot produkáló eszközzel a csavart megmelegíteni..
    A nyomást 9,5 bárra állítottam. Az eredmény csodás, és persze érdekes. Először azt gondoltam, hogy kevesebb és lazább kávéra lesz szükség. Nem cifrázom. Két sikertelen próbálkozás után kiderült, hogy ugyan azzal a darálással, ugyan annyi kávé kell, mint amennyit a 11,5 bárhoz használtam. Hogy valami jele mégis legyen a nyomás csökkenésnek, ez esetben nélkülöztem a szokásos “vadbarom” tömést, és megelégedtem egy normális tamperolással. Persze a tömés most is kis kúpozással indult. A csodás eredmény alatt azt értem, hogy annyi krém jött a kávéval, amivel most már elégedett lehetek. Remélem a kettes kávé is jó lesz, de az már csak holnap fog kiderülni.

    1. Kedves Sándor. Köszönöm szépen az értékes és részletes hozzászólást a támához. Szívesen olvasnék az előáztatás elektronikáról, amit készített hozzá, akár privátban is (olaszpresszo@gmail.com).

      1. Az elektronikát az igénynek megfelelően Dobi Attila készítette.
        http://www.dobielektronika.hu/termekek.php Az árra pontosan nem emlékeszem, de az ilyen felszereltségű elektronikák 10-12 eFt közötti áron készülnek. Kell hozzá még egy jó minőségű háromállású kapcsoló, pár tűzősarú és néhány kábel. Károlynak küldök majd egy kicsit részletesebb leírást. Itt röviden annyit, hogy az automatika felkínál egy előáztatási idő beállítást, egy pihentetési és egy csapolási időt, külön az egyes és külön a kettes kávéhoz. Az egyes kávénál alkalmazott beállítások: előáztatás 2 mp, pihentetés 11 mp, csapolás 28 mp. A kettes kávéhoz alkalmazott beállítás: előáztatás 3 mp, pihentetés 11 mp, csapolás 30 mp. A csapolási idő nyilván több dolgon múlik, de az áztatás és pihentetés( duzzasztás) ideje ezektől független.
        Az egyes kávéhoz kevesebb, ketteshez több víz kell, hogy a kávé átnedvesedjen. Ezután jön a pihentetés idő, ahol értelemszerűen a szivattyú áll. 10-11 mp alatt a kávé megduzzad és az esetleges tamperolási hibákat kiegyenlíti. Amikor a pihentetési idő elteltével megindul a szivattyú, már homogén tömörségű kávé pogácsán kell átjutnia, így a nyomás a csapolás ideje alatt nagyjából állandó lesz.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

© Makk Károly, 2017 Frontier Theme